Hideg, érdekes és deres, és veszedelmes a reggel,
s én gondolatom magamat mulatom: seregekkel
ha időmből a sejtek térülnek-vala távol,
tovaszőve szerelmek mégis elérnek. Ágról
levelek, zörejek patakokkal szállnak, időznek
tenyeremben az ősz kerítései, hallgatag őzek.
