Tudom, hogy tudom, hogy tudom,
(mindenek legfelső fokon,)
mégse vehetem tőlem zokon,
mert nem tudni is lenne okom…
Tán akarom is, ha nem tudom
– hisz jogom van alanyi jogon
nem tudhatni mind súlyos okom –
a determinációs fokom.
Itt nem számít észbeli korom,
sem intelligencia-sorom.
Mindent, mit csak tehetek, lerovom:
pecséted maradjon múltaimon.
Részt vehetnék még futamokon,
(hogy elmúltam huszonöt, letagadom,)
galoppozok 1 kis hintalovon…
Pecséted maradjon, s én is hagyom.
Nem számíthatok tán nagyon…
akarom, mégis, de akarom!
S mit nem tudni lehetne ez az okom:
tudom, hogy tudom, hogy tudom.
