Fenyvesek során oson a sorsom át,
berkenyés helyen téged ott talált...
Alva láttalak - mégis jössz velem:
nyíres erdeim nem felejthetem.
***
Legyél levél, ledér fedél,
szívemre két fenyőt tegyél,
még visszatűnsz, mesém legyél:
ledér szememre kép-szegély.
Tegyél fedél-levélt, s legyél
szívemre kélt fenyőd! Ledér
talán imám, s nem ér - mesélj:
fenyőd szememre hullt levél.
