Ez a kedd még jár neked;
esők, napok rekesztenek,
s a reggelek. Bár túléltelek,
így tartozom: hiányod néha villan.
Magamnak csak hiába -
nem hazudtam.
Vezeklek élve: roppant idők hogy
hajtanak hozzád, s már nem sírom, kedves,
szavaid tovarévedt mozdulatát.
